Harmat nélkül, száraz hideggel köszönt az est,
a holdsugárban levetem életem koszos rongyait.
Tompa tudattal állok jövőm zuhatagában,
s engedem magamra a holnap vágyait.
Leheveredek jelenem kifehérített álmaiba,
lepedőmre hűvös
felismerés veti magát hanyagul.
Lomhán nyúlik el mellettem, és régi udvarlóm
a fásultság ölel hosszan, s ringat magával reggelig.
A vers megjelent
VálaszTörlésaz Allegória Művészeti Portál és a tanítványi láncolat irodalmi műhely közös kiadványában, a
Meridiánok
vers- és próza antológiában,
2013-ban.