Oly illanó a nappal,
már csak a csend
marasztal asztalánál.
Vacsorát tálal
remegő kezén,
betakar puhán
csillogó egén,
harmatmézzel.
Aludj jól, súgja a
végtelen derű,
s balzsamként ül
a nap visszhangja
arcomon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden hozzászólást moderálok.Csak és kizárólag kulturált hangú megjegyzések kerülnek fel az oldalra.