2018. július 12., csütörtök

Te vagy...



Te vagy bennem igazán otthon.
Minden puhán és melegen ölel körül.
Ringató karod, mint anyám öle egykor.

Minden elmúlik ilyenkor: a nagy fájdalom,
mi már vendégként magánál marasztott.
A kétség és sok kérdés: hol, s hogyan
lesz majd a vég, s remélve veled vagyok.

Lélegzetvételem melletted kiegyensúlyozott.
Zihálásom csak lázálmaimban hallom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden hozzászólást moderálok.Csak és kizárólag kulturált hangú megjegyzések kerülnek fel az oldalra.