A mozdulatlanná dermedt
tavasz, s a rügyszagú éjszaka
hangja lopakodik az ablakhoz.
A kicsorgó lámpa fényénél
a párkányról egy elhullott
madártoll indul a mélybe,
hogy táncot járjon
a páraszagú éjjel.
Vele együtt megkövült
esték álmai kelnek útra
vándormadár szárnyakon,
s repülnek a virradatba,
szinte alig hallhatón.
Ha figyelsz a rebbenő
pillákra, hajnalban
még
az álmokat is láthatod.
De csak, ha akarod…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden hozzászólást moderálok.Csak és kizárólag kulturált hangú megjegyzések kerülnek fel az oldalra.