2015. július 9., csütörtök

A tengernél



Fényözönt csókol a parti homok
arcára a nap, porszemei hajnalaranyon
csillognak.
A nedves fényszőnyegen tipegve táncolnak
a madarak.

Szelíd csobbanással morajlik jó reggelt
a végeláthatatlan  Fekete –
tenger,  
végigsimítva rendületlen a  végtelen
rendet.

Hatalmas karjával Isten öleli körbe a medret.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden hozzászólást moderálok.Csak és kizárólag kulturált hangú megjegyzések kerülnek fel az oldalra.