A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 29., kedd

Álommorzsák


Mohába ágyazott álmok
selymes puhasága  ismerősen érint.

Benne énem lágysága  minden
keménységet  felold, 

s marad morzsa a reggelihez is.

Folyótánc


Tükörfény bálterem, rajta keringőző, örvény táncosok.
Selyem ruhájukat a délutáni Nap hangtalan szövi.

Széles folyamban sodródó táncukat, a part menti fák
hegyéről, a fekete kárókatonák  szótlanul lesik.

A füzek vízig hajolva, alázattal bókolnak előttük ,
zöldes-lila szitakötők áttetszőn szárnyalnak felettük.

Felhőhíd vattahab csillárja alatt, korhadó fa ázott
kérgét, a násztánc-víz  sebesen  nyaldossa.  Málló,

görbe, öreg ága remegőn átöleli az örvénykedvest.
Csillog rajta a folyótánc nedve. Nászuk beteljesedve.


2018. május 28., hétfő

Este


Elhullott virágszirmok koporsója a porban ring.
Haldokló bogárzúgással a nap utolsó búcsút int.

Már ott motoz az árnyak közt a nesz és a kétség:
 vajon holnap felkel-e újra reggeli ágyából a fény,

 lesz keleten harmat fürdette kékség,
s nyugaton zúgó bogárröpte még?

Sápadt angyalok


Sápatag, beteg, földi angyalok,
alamizsna minden új napotok.

Belétek égett ős fájdalmatok,
szemetek alabástromként ragyog.

Októberi érzés




Ölemben fájón ringatom a nyár
szivárványszín, mézédes, mély szavát.
Szivárgó könnyeim ízlelik a szikra
délután ajkamra tapadt zamatát.

Hajnalonta rám köszön a bús hideg,
a köd hívatlanul az arcomba szitál.
Párában úszik a kéklő hegy, ma már
csak ritkán süt a selyemfényű napsugár.

Helyette októberi kusza szél jár.
Hajamba durván beletúr, fülembe zihál.
Kezem fázón a zsebembe bújtatom,

s a meleg nyarat a kabátban kutatom.
Nem találom. Hova lett? Elmúlt.
Hiányzik. Nagyon- nagyon.

2017. július 8., szombat

Jó éjszakát!




Éjjel volt előbb még.

Már ébrednek a rigók,
és mámorral fütyülik
neked a lelkük dalát.
Hogy láss a füleddel,
tapints a szemeddel,
érts a hajnalpír fénylő szaván:
csodásan  ébred a világ!

Figyelj és várj!
Szagold a pára hűs illatát,
egy hirtelen mély csendben,
érzed majd a fuvallat
megrendítő mámorát.

Cirregő denevér,
kristófi hátán hordozza
a világ nehéz súlyát.

Függönyön  lebben 
a hajnal,
fordul a Föld.

Szép éjjel,
jó éjszakát!