Lány a padon

Valahol a szürke térben

az éj sápadt szivárványként 

ragyog.

A visszhangzó kék sötétben 

egy szomorú lány zokog.

Uram, öleld körül nagy 

fájdalmát, mi kínnal sajog.

Elhalkul a lány, lassan

talán már felébredtek az 

angyalok.