Lány a padon

Valahol a szürke térben

az éj sápadt szivárványként 

ragyog.

A visszhangzó kék sötétben 

egy szomorú lány zokog.

Uram, öleld körül nagy 

fájdalmát, mi kínnal sajog.

Elhalkul a lány, lassan

talán már felébredtek az 

angyalok.

Ha

Halott leszek,

ha nem ölelsz,

vértelen, néma halott.

Néma lesz a sikolyom is,

ha meghalok.

Nem hallasz meg,

ha szólok, nem érzed,

mikor mosollyal cirógatok.

Láthatatlanként majd csak 

a képzeletedben leszek

élő halott.

Tenyeredben lesz 

minden mozdulat,

mivel álmodban megölelsz,

feltámasztva engem,

ha meghalok.

Dobszó

A kavargó éj sötétje
minden neszével
az ölelő vigaszt kutatja.

Tengernyi zaj ma
a tücskök dala,
fájón durva,
cincegő szavak.

Most minden
a  hangos kínt
dobolja, hiányzol,
gyere haza.

13.

A hegy tetején

tizenharmadikként csak

te és én vagyunk.

Vég nélkül

Most vég nélkül csak.
Ha tudva éreznéd, ha...

Ölelésbe zárnám.
Emléket. Szépet.

Mindent, amit érzek.
Mindent, amit kéne.

Mindent, mit én. Te.
Tökéletlen vagyok.

Így csak széttört
darabokban adok.

Némán

Csak lenni némán,

szótlanul,

míg az utolsó csillag is

kihuny.

Érezni tenyeredben

magam,

szeretve lenni

hangtalan.

A pillanatba zárva

magunk,

csókba ölelve

holnapunk.

Altatónk virradat 

fénye,

napsugár magunk

reménye:

tudunk szeretni
újra,

mindig,
örökre.

Reflexió

Ott van, hol volt,

s a még tovább,

ott van minden,

ott, mi magadba zár,

ott szunnyadva holnapunk

s vérbe zárt imánk,

ott a volt, ott a lesz,

hol egymást,

s te feloldoztál…

                             

Játék

Mássz a létrán, csússz még hatot,

egyél ebédre, vacsorára homokot!

Ragadd meg a percet, a mát, a napot,

eléd hullik minden csillagod!

Csillagrendszerem

Lelkem ezüstös
csillagrendszerében száz
holdsugár szövi,
hajnal csókolja sebed
szövetét arany heggé.

Életfilozófia

Ma,
ha süt a nap,
ne csak a tegnapi felhőt vedd észre az égen!

Nézd,
a lábad alatt megbúvó fű is felfelé tör,
pedig minden nap ezer láb tapossa!

Időjárás

Semmi köd, semmi;
csak fénylő tűz, napsugár,
csak szivárványláz.

Glória

Fekete angyal:
súlyos szárnyam, glóriám
a pokolba húz.