Tükörfény bálterem, rajta keringőző, örvény táncosok.
Selyem ruhájukat a délutáni Nap hangtalan szövi.
Széles folyamban sodródó táncukat, a part menti fák
hegyéről, a fekete kárókatonák szótlanul lesik.
A füzek vízig hajolva, alázattal bókolnak előttük ,
zöldes-lila szitakötők áttetszőn szárnyalnak felettük.
Felhőhíd vattahab csillárja alatt, korhadó fa ázott
kérgét, a násztánc-víz sebesen
nyaldossa. Málló,
görbe, öreg ága remegőn átöleli az örvénykedvest.
Csillog rajta a folyótánc nedve. Nászuk beteljesedve.
