Sorsfonal - Írások magamnak, másoknak, tőlem

Irodalmi oldal L. Bősze Judit alkotásaival

Oldalak

  • Köszöntő
  • Főoldal
  • Kapcsolat
  • Galéria - festményeim
  • Galéria 2.
  • Galéria 3.
  • Látószögem - fotósarok
  • Fotósarok 2.

2015. január 31., szombat

jégtörő

a jégvirágból
nyílhat még tavasz ha
simogat a nap



Bejegyezte: L. Bősze Judit dátum: 20:09 Nincsenek megjegyzések:
Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás az X-enMegosztás a FacebookonMegosztás a Pinteresten
Címkék: haiku, vers
Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)
  • Túra velem

Blogarchívum

  • ►  2023 (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2020 (2)
    • ►  november (1)
    • ►  április (1)
  • ►  2019 (2)
    • ►  május (1)
    • ►  április (1)
  • ►  2018 (20)
    • ►  július (7)
    • ►  május (13)
  • ►  2017 (2)
    • ►  július (1)
    • ►  március (1)
  • ►  2016 (4)
    • ►  július (3)
    • ►  január (1)
  • ▼  2015 (12)
    • ►  december (1)
    • ►  november (2)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (2)
    • ►  május (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ▼  január (1)
      • jégtörő
  • ►  2014 (12)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (5)
  • ►  2013 (52)
    • ►  december (4)
    • ►  július (1)
    • ►  május (2)
    • ►  április (25)
    • ►  március (20)

Magamról

Saját fotó
L. Bősze Judit
Írás...Olvasás... Szavakból összeálló örömök, gondok, hangulatok, hangok. Szerelem, szeretet, sárkány, szivárvány. Isten, igazság, igézet, irgalom. Anya, apa, angyal, asszony. Vágy, virág. S megannyi betűből alkotott "világ", melyek a perc töredékében bennem születtek meg, szabadultak ki, el és fel...
Teljes profil megtekintése

Címkék

  • akrosztichon
  • anafora
  • egysoros
  • haiku
  • hexameter
  • kalligramma
  • levél
  • mottó
  • novella
  • szonett
  • tanka
  • vers

Összes oldalmegjelenítés

Népszerű bejegyzések

  • Csütörtöki hexameter
    Csókja hazugnak az éj közepébe kiáltja az égig: Itt van az isteni elme! – Na, majd mi kiontjuk a vérit!
  • Köd
    Mottó: „Mit vársz bolond, mért' állsz a hulló esőn?”   * Ködcseppek hullnak, lelkedbe folynak, kék pille szárnyán elterül ...
  • Adj
    Adj új esélyt és új reményt,   új napot és új hangot,  amivel kérve adhatok. Adj új utat és új imát,   új éjjelt és új álmo...
  • Szivárvány
    Indigóba ázott puhaság, kikericsbe burkolt kacagás, selyemben tündöklő napfény várt. Az udvaron fehérbe bújva, üvegszínű sz...
  • Azon túl van...
    Azon túl van a hétköznapok ünnepe. A kérdésekre a válasz. A mulandó kifeszített pillanata – az örökkévaló. Azon túl van, ot...
  • Templom
    Könny kupola kristály üvegén megtörten csillog a fény. Márványpadlóra felkentként terül a hideg egyedüllét. Keresztelőkút g...
  • Levél Anyunak
    A mezei pacsirták hangja olyan, mint gyerekkoromban.   Akkor sokat jártam a hátsó temető vadregényes bokrai és fái között. Igyeke...
  • Örökségem
    Halálodban sorsom. Bennem mozdulatod. Gyermekeimben véred. Arcomon mosolyod. Anyu, én te vagyok.
  • Más úton
    Nincs mellettem párhuzam. Csak a kereszteződés merőlegese mered hátra. Már nem azon az úton, amin akkor jártam. Ne kiàlts utánam.
  • Krétarajz
    Leülepedett minden, mint maroknyi krétapor – törmelék az asztalon. Ábrát rajzolnak bele, egy összefüggő ponthalmazt, mely...

Translate

Keresés ebben a blogban

Kiemelt bejegyzés

Krétarajz

Leülepedett minden, mint maroknyi krétapor – törmelék az asztalon. Ábrát rajzolnak bele, egy összefüggő ponthalmazt, mely...

Az oldalt szerzői jogok védik. Egyszerű téma. Üzemeltető: Blogger.